




Hát ami azt illeti már akkora lelkiismeretfurdalásom volt, hogy erőszakot vettem magamon és leültem írni. Amikor Dóritól hazajöttünk tele voltunk gyönyörü élményekkel, tájakkal, benyomásokkal. Jó lett volna sokáig ebben a lelkiállapotban maradni, de ahogy átléptük a határt pofáncsapott a politika, zúdult a nyakunkba a gyűlölködés, a lelki terror, készülődés október 23-ra, hogy"majd mi megmutatjuk ezeknek" meg mondjonle,mondjonle,mondjonle. Aztán eljött 23-a, Ferivel délelőtt bementünk a városba, megmutatta a régi lakásuk környékét, a lebontott házakat a 8.kerületben, az egész olyan volt mint egy filmdíszlet,pláne hogy eredeti 56-os tankok, teherautók, buszok, voltak a házak között. Közben a Corvin közben folyt az ünnepség. Lehet , hogy épp rossz időpontban értünk oda, de nem a régi dolgok méltatásáról volt szó, hanem arra biztattak mindenkit,hogy menjenek a Kossuth térre és m ondassák le a kormányt. A nép helyeselt, egyre nagyobb lett a hangzavar, úgyhogy gyorsan leléptünk a Baross utcán keresztül. Sajnos a Nemzeti Múzeum zárva volt, sétáltunk még egy kicsit, az Asztóriánál beültünk a MacDonaldsba, közben figyeltük, hogy gyülekeznek az emberek a Fidesz nagygyülésre. Még épp időben indultunk hazafelé, a Deák téren mentünk le a metróba. Fél órával utánunk már lezárták, mert teledobálták az aluljárót füstbombával.
Itthon aztán szörnyülködve figyeltük a TV-ben, hogy a Deák tér, ami fél órával előbb még egy szabadtéri múzeum volt, harctérré változott, a kiállitott tankot /ami előtt Ferit le is fényképeztem/ beinditották, és pár őrült, felheccelve a tömeget háborúst játszik. Borzalmas volt!
Lassan kezd kifújni a dolog, most mégiscsak a közelgő karácsony kerül előtérbe. Múlt vasárnap megnéztük a Szabadság,szerelem c. filmet. Na az aztán nagyon szép volt, minden utcán őrjöngő műforradalmárt köteleznék rá, hogy megnézze.
Két hete egyfolytában hordom föl a pincéből a karácsonyi dobozokat, már alig férek el az üzletben, a plafonról is lógnak a dolgok, ha két ember bejön, a harmadiknak ki kell menni, annyi az áru. És még ugyanennyi doboz van lent, amihez még hozzá sem férek. Úgy unom már, hogy 3-4 éve ugyanazokat a dolgokat sétáltatom le-föl minden decemberben. Félek, hogy ha drasztikusan Feri-módszerrel ki nem dobok mindent, még a dédunokáim is ezeken a dolgokon fognak szörnyülködni.
Nnnnnnnnnna, majdcsak lesz valahogy! Ma egész nap diszitettem a lakást, hogy holnapra, mire jön Dorcsika minden szép legyen. Holnap nagy főzés, takaritás, és éjfél körül Ferihegy! Most Heti hetes és alvás!